A Santiagótól mintegy 1800 kilométerre délre, a Chile és Argentína között elterülő Dél-Patagónia jégmezőn elterülő Jorge Montt gyorsabban zsugorodik az ország összes többi gleccserénél. A jégár pereme egy kilométerrel húzódott vissza 2010 februárja és 2011 januárja között – mondta el a dél-chilei Valdiviában működő tudományos központ munkatársaként dolgozó Andres Rivera.

A szakember szerint a drámai visszahúzódás legfőbb oka a globális felmelegedés, de a jelenséghez az is nagymértékben hozzájárul, hogy a Jorge Montt egy tengerbe ömlő jégár, vagyis időről időre jégdarabok válnak le róla a körülötte lévő – néhol 400 méteres mélységet is elérő – fjord vizébe. Egy 1898-as térkép alapján a kutatók úgy vélik, hogy a gleccser nagyjából 19,5 kilométert húzódott vissza az elmúlt több mint egy évszázad alatt.

A szakemberek egy 1445 képkockából álló gyorsított képvideót tettek közzé a gleccser egy év alatti visszahúzódásáról. Mint Rivera elmondta, azt nem tudják, hogy az általuk felállított – napelemmel működtetett, és naponta négy képkockát rögzítő – két kamera üzembe helyezése előtt milyen sebességgel zsugorodott a gleccser.

„Patagónia eddig sokkal kevésbé érzékelte a klímaváltozás hatásait, mint a világ többi része. Ennek ellenére a régió szinte összes gleccsere veszített a térfogatából, és közülük is a Jorge Montt visszahúzódása bizonyult a legdrasztikusabbnak” – hangsúlyozta a szakember.

Michel Barer, a montreali McGill Egyetem kutatója az Amerikai Geofizikai Unió őszi találkozóján mondta el, hogy a leggyorsabban visszahúzódó hegyi gleccserek valószínűleg Dél-Amerikában, vagy talán a Himalájában vannak. Számításai szerint ezek évente 1 százalékot veszítenek a víztartalmukból. Brit és svéd szakemberek az idén áprilisban megjelent tanulmánya szerint a Patagóniában vizsgált mintegy 350 gleccserből kettő kivételével mindegyik jelentősen visszahúzódott az 1800-as évek vége óta, és zsugorodásuk mértéke felgyorsult az elmúlt három évtizedben.

„Tudjuk, hogy a dél-amerikai gleccserek közül sok visszahúzódik, de a Jorge Montt tízszer gyorsabban teszi ezt, mint a szárazföldi társai. Ez pedig megmutatja, hogy milyen érzékenyek a tengerbe ömlő gleccserek a légköri és az óceáni felmelegedésre” – hangsúlyozta Neil Glasser brit gleccserszakértő. Patagónia gleccserei olyan hatalmasak és annyi hóutánpótlást kapnak a telek során, hogy a kutatók szerint a következő évszázadokban még nem fenyegeti őket a teljes eltűnés veszélye.