A Magyar Hírlap értesülése szerint az energiaszolgáltatók lobbizásának eredményeként az egyszeri, 10 százalékos rezsicsökkentéssel idén véget ért az energiatarifák mérséklése. A lap kormányzati forrásokból úgy tudja, hogy az állam - költségvetési pénzek hiányában – nem akarja visszaprivatizálni az energiaszolgáltatók birtokában lévő hálózatokat. Miután az érintett cégek jelezték, további hatósági árlefojtást már nem bírnának kigazdálkodni, így idén már nem várható az energiatarifák további csökkentése.

Ágazati szereplők azt mondták a lapnak: ha a kormány kitartana korábbi álláspontja mellett, miszerint további rezsicsökkentést akar, március elején a tulajdonosok felkínálnák a hálózatokat állami megvételre. Tudniillik a szektort különleges közterhek nyomják – többek között a tranzakciós adó, a kábeladó és az idei évben bevezetett tízszázalékos tarifacsökkentés az állam részéről –, és így mínuszba fordul a vállalatok működése.

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára, a rezsidíj­csökkentés érvényesítését vizsgáló kormánybizottság vezetője az év elején arra a felvetésre, hogy a kormány – legalábbis egyes vélemények szerint – a folyamatos árcsökkentéssel el akarja lehetetleníteni a szolgáltatókat azért, hogy olcsón visszavásárolhassa azokat, azt válaszolta: a sok tekintetben monopolhelyzetű közműszektorban kétségtelenül a mostaninál sokkal nagyobb mértékű közösségi tulajdont látnának szívesen. Csakúgy, mint számos olyan nyugati országban, amelyek közösségi tulajdonú cégei Magyarországon éppenséggel magánbefektetőként jelentek meg. Ugyanakkor a rezsicsökkentéssel nem a szolgáltatók tönkretétele a cél – tette hozzá. Új üzleti tervvel, az energiaszabályozó döntéshozókkal való egyeztetéssel, költségcsökkentéssel és egyes hírek szerint egyetemes szolgáltatásuk kiszervezésével is készülnek újabb terheik mérséklésére azok a társaságok, amelyek veszteségessé váltak a hatósági árszabályozás, a január elején bevezetett rezsicsökkentés, illetve a közmű- és a Robin Hood-adó miatt – írta tegnapi számában a Világgazdaság.

A Fidesz egyébként alapvetően sikeresnek tartja a rezsicsökkentési intézkedést. A lépés pozitív gazdasági hatására, a mérséklődő inflációra és az ennek nyomán emelkedő reálbérekre hívta fel a figyelmet a közelmúltban Rogán Antal. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint „minden, az ellenzéki oldalról terjesztett rémhírrel ellentétben” igenis érvényesülni fog a háztartásoknál az ez év januártól hatályos tízszázalékos gáz-, villamosenergia- és távhőárcsökkentés, amelynek pozitív makrogazdasági hatásai is vannak.